Panoráma a ház mellett
Bozsok, Rákóczi u. 101/r Telefon: 06-20/217-13-80 Email: Jakabné Kovács Ágnes

Bozsok
Bozsok, ez a több mint 700 éves, alig 400 lélekszámú kis település az Alpok-alján fekszik. Szubalpin klímája kiválóan alkalmas légzőszervi betegségek enyhítésére. A környék gyógyfürdői felüdülést és gyógyulást nyújtanak az arra rászorulóknak, kikapcsolódást a pihenni vágyóknak.

A környező hegyekben túrázási, kerékpározási, síelési lehetőség az aktív pihenésre vágyóknak. Sok egyéb kikapcsolódási, feltöltődési lehetőség a rohanó hétköznapok enyhítésére.

Látnivalók:

Sibrik kastély
Sibrik kastély: Sibrik család kastélya (ma kastélyszálló).

Írott-kő kilátó: Első említése a 14. századból származik. Akkoriban Fenyőhegyként emlegették. A mai Írott-kő nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány–Esterházy határ feliratozott határkövéről kapta.

Cáki műemlék
Cák: ásatások során a község határában római kori sírdombokat találtak. A honfoglalás utáni első írásos emlék 1279-ből való. A 13-14. században a Németújváriak birtoka volt.

Műemlék pincesor: A pincék a XIX. század elején épültek, egy helyiségből állnak, zsúptetősek, boronafalúak.
Műemlék pincesor

Velemi vizimalom
Velem: A község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy. A közelben talált réznek és antimonnak köszönhetően kiemelkedő jelentőségű fémfeldolgozó és fémműves telep alakult ki. A műemlék jellegű malomépületet 1965-ben védettség alá helyezték, majd 1980-ban helyreállították és múzeummá alakították. A malom ma is teljesen üzemképes.

Sárvár (Nádasdy-vár): A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, amikor is a vár Károly Róbert királyi birtoka volt. 1424-től Kanizsai birtok, majd Kanizsa Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg. A török rablóportyák elleni védelmül fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet, melynek öt olaszbástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta. A török hódítók által „erős fekete bégnek” nevezett Nádasdy Ferenc, a 16. század végén vitéz seregvezérként sokszor vitte győzelemre a magyar végváriak hadát, a török hódoltság területére behatolva. A katonai jelentőségét elvesztő középkori várat későbbi földesurai jelentős mértékben átalakították, feltöltve a külső vizes árkokat, mivel azonban mindig lakták épületeit, hazai erődítményeink közül szerencsés kivételként teljes épségben fennmaradva várja a régmúlt idők iránt érdeklődőket.
Sárvár Nádasdy-vár

Ebergényi-kastély
Vasszécseny: Már a római korban lakott hely volt. Területén a középkorban kisebb erődség állott, mely Sárvár egyik elővára volt. A reformáció idején virágzó gyülekezet működött itt, akik 1613-ban zsinatot tartottak az itteni templomban. Az evangélikus templomot a 17. században Telekesi Török János és neje építtette, később ennek felhasználásával épült fel a szécsenyi templom. A lebontott vár helyén építette fel az 1710-es években gróf Batthyány Alajos a ma is álló barokk Ó-kastélyt.

Jeli arborétum: A Kám község déli határában található arborétumot 1922-ben kezdték kialakítani, létrehozója gróf Ambrózy-Migazzi István. (Területe több mint 100 hektár. Legjelentősebb látványossága a rododendronok gyűjteménye.) A hely kiválasztásában Malonyán szerzett tapasztalataira támaszkodott. Figyelembe vette a talajszerkezeten kívül a szubalpin és a mediterrán hatás együttes jelenlétét. A párás, szűrt napfényű környezet kialakításához több tucat fenyőfélét, tuját, tiszafát, babérmeggyet, buxusok, madárbirsek és borbolya félék tömegét ültette el. A kialakult mikroklíma már alkalmas volt a rododendronok telepítésére.
Jeli arborétum télen
Jeli arborétum virág

Kőszeg este
Kőszegi vár 1
Kőszegi vár 3
Kőszeg: A Kőszeg nevet a város egy Árpád-kori várról kapta, melynek romjai még láthatók. 1248-ban említik először ezen a néven, egy oklevélben, mely arról tanúskodik, hogy a tatárjárás után IV. Béla az osztrák hercegtől visszafoglalta a várat. 1445-ben III. Frigyes német-római császár elfoglalta a várost. A császár adta Kőszegnek ma is használatos címerét 1446-ban. Innentől egészen 1647-ig Habsburg fennhatóság alatt állt a város, leszámítva egy pár éves időszakot, amikor Mátyás király visszafoglalta, de halála után újra a Habsburgokhoz került. Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532 augusztusában lezajlott ostrom. Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a viszonylag kevés várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő török sereget. 1648-ban a város visszakerült Magyarországhoz. Immár véglegesen szabad királyi város lett. A második világháború alatt több ezer munkaszolgálatost zártak itt átmeneti táborba a volt téglagyárban. Sokukat továbbhajtották ausztriai koncentrációs táborokba.
Látnivalók : Jurisics-vár, Jurisics tér (középkori hangulatú tér a város szívében), Jézus Szíve templom (neogótikus), Szent Imre templom.